Az MTA IX. Osztály folyóiratpontozási rendszerének empirikus vizsgálata 2020-as és 2021-es adatok alapján

Szerzők

  • Sasvári Péter Nemzeti Közszolgálati Egyetem ORCID
  • Várföldi Krisztián Miskolci Egyetem ORCID

DOI:

https://doi.org/10.3311/tmt.13179

Kulcsszavak:

repozitórium, nyílt hozzáférés, tartalomszolgáltatás, tárolás, szakkönyvtár, tudományos könyvtár

Absztrakt

Az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztály MTA doktori habitusvizsgálatánál a minimum pontok értékeiből kiolvasható, hogy az összes tudományos publikáció és az azokra érkezett hivatkozások pontjainak (250 és 300 pont között) közel fele hazai és nemzetközi listás folyóiratokból (120 vagy 160 pont) kell, hogy érkezzen. Ezen belül a nemzetközi listás cikkek esetén (35 és 40 pont) minimális pontos elvárást is megfogalmaztak. Az azonos kategóriájú (A, B, C vagy D), társszerző számú és terjedelmű nemzetközi folyóiratcikkekre 33% és 200% közötti többletpont jut a hazai cikkekhez képest. Empirikusan végzett mintavételes kutatás alapján bizonyítható, hogy a társadalomtudósok ténylegesen átlagosan 35%-kal kapnak több pontot egy azonos kategóriájú és terjedelmű, de eltérő szerzőszámú cikkért, ami alul pontozásra utal. Az így kapott pontszám kevésnek bizonyul és nem tükrözi azt a többletmunkát, amit a nemzetközi cikk megírásakor ki kell fejteni, ebből adódóan a szerzők nem motiváltak a nemzetközi cikkek írására. Pedig nemzetközi rangsorokhoz, a nemzetközi láthatósághoz és az alapítványi egyetemek publikáció alapú finanszírozásához meghatározott indexáltságú (Scopus vagy Web of Science) évente megjelenő folyóiratcikkekre volna szükség.

##submission.downloads##

Megjelent

2022-09-22

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek