A „földrajzi személyi” hungarikum

A magyar kultúrában szerepet játszó személyek születési, életrajzi és halálozási helyeinek területi szórása a világban

Szerzők

  • Ungváry Rudolf

Kulcsszavak:

földrajzi névtér, személynév, földrajzi hely, születési hely, hungarikum

Absztrakt

A könyvtári dokumentumokban szereplő személyeknek van két alapvető földrajzi meghatározottsága: a születési és a halálozási helyük, melyek földrajzi nevek. Ezek a helyek tekinthetők személyekre vonatkozó hungarikumnak.
A személyek csak egy része született vagy halt meg a mindenkori Magyarországon. Jelentős részük a mai állam területén kívül, de a történelmi Magyarországon belül született és élt, egy másik jelentős részük viszont ezen kívül született, de többnyire Magyarországon halt meg. A két utóbbi jellemző azért figyelemre méltó, mert más nemzeti kultúrák többségétől eltérően valószínűleg arányosan nagy a külföldi releváns földrajzi helyek aránya. Ez a születési helyek tekintetében a magyar kultúra átlagon felüli befogadó tulajdonsága. Kiemelkedő az arány a német nyelvterület vonatkozásában.
A halálozási helyek dolgában pedig az a figyelemre méltó, hogy egyrészt számuk átlagon felüli a nyugati világban, beleértve elsősorban Nyugat-Európát, az Amerikai Egyesült Államokat és Dél-Amerikát. Ugyanakkor szinte nincs olyan kontinense, országa/gyarmata a világnak, amelyhez ne fűződnék halálozási hely. A másik átlagon felüli sűrűsödési hely a keleti hadszíntér, Oroszország és a Szovjetunió, beleértve a közép-ázsiai és távoli-keleti területeket.
Nemzetközi összehasonlításhoz pontos adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre. Feltételezhető, hogy halálozási helyek dolgában Ausztria és Németország esetében lehet egy kicsit hasonló a helyzet.

##submission.downloads##

Megjelent

2021-06-21

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek