Az Open Access és a sárgaköves út

Holl András, Bilicsi Erika

Absztrakt


A nyílt hozzáférés (Open Access, OA) megteremtésének két útja a „zöld” és az „arany” (a repozitóriumi elhelyezés és a nyílt hozzáférés a közlő folyóiratban). Vitatott, melyik a járhatóbb – a nyílt hozzáférésű publikálás hatékonyabbnak tűnhet, a repozitóriumi elhelyezés könnyebben megvalósíthatónak (figyelembe véve az üzleti kiadók ellenállását). A gyakorlatban mindkét út használatban van, bár a XXI. század első évtizedében a repozitóriumban nyilvánossá tett cikkek száma jelentősen több volt, mint az eleve nyílt hozzáféréssel publikáltaké (Gargouri et al., 2012). Egyes tanulmányok szerint a legutóbbi tíz évben a kiadói nyílt hozzáférés gyorsabban növekedett, mint a repozitóriumi (Archambault et al., 2014). Az OUTSELL jelentése szerint a nagy, üzleti kiadók tiszta OA folyóiratainak száma 2013-ról 2014-re 39%-kal nőtt, miközben a növekedési ráta a hibrid folyóiratoknál 9% volt, a tisztán előfizetéses modellben működők esetében pedig 14%-os csökkenés történt. 2014-ben a 14 vizsgált kiadónál – beleértve a legnagyobbakat: Elsevier, Springer, Taylor & Francis, Wiley – a tiszta OA folyóiratok száma meghaladta az 1500-at, ami az összes kiadott folyóirat 13%-a (OUTSELL, 2015). A Directory of Open Access Journals (DOAJ) 2014-ben közel 10 000 folyóiratot tartalmazott (Olijhoek et al., 2015). A nagyságrendnyi különbség az indie (kis, független, intézményi kiadású) folyóiratok nagy számából adódik. A nyílt hozzáférésű folyóiratok működtetésének legfőbb kihívása a „peer review” üzemeltetése és a szerzők megnyerése. A technikai és pénzügyi folyóirat-indítási küszöb, köszönhetően a rendelkezésre álló szabad szoftvereknek – mint az Open Journal Systems – alacsony.


Tárgyszavak


nyílt hozzáférés; repozitórium; folyóirat

Full Text:

PDF