Új kihívások előtt a Keleti Gyűjtemény

Dévényi Kinga, Kelecsényi Ágnes

Absztrakt


A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárán belül önálló keleti gyűjtemény létrehozásának igényét a magyar tudósok már a 19. század végén megfogalmazták. Nem véletlen ez az időpont, hiszen abban a században Európa-szerte virágzott a keletkutatás, s ez ösztönzően hatott arra, hogy Magyarországon is tudományos alapossággal vizsgálják a magyarság tudatában mindig is élő keleti eredet kérdését, illetve azokat a keleti forrásokat, amelyek a magyarok őshazájára, korai történelmére vonatkoznak. Azok a magyar utazók és tudósok, akik népünk őstörténete miatt vonzódtak a Kelethez, ugyanakkor jelentős szerepet játszottak Ázsia földrajzi, geológiai, néprajzi, állat- és növénytani leírásában is. Közülük számosan tagjai voltak a Magyar Tudományos Akadémiának, és nemcsak saját publikációikkal, hanem az utazásaik során gyűjtött kéziratokkal és könyvritkaságokkal is rendszeresen gyarapították a tudós testület könyvtárát. A folyamatosan szaporodó állományt jelentős mértékben növelte a második világháború utáni gyűjtőköri megosztásra vonatkozó rendelet, amelynek révén a keletkutatás az Akadémiához került, s ezért a Fővárosi Könyvtár rendkívül értékes gyűjtése is itt talált új otthonra.


Tárgyszavak


tudományos könyvtár; különgyűjtemény; keletkutatás; digitális dokumentum

Full Text:

PDF