58. évfolyam (2011) 8. szám

Zavarosban halászók: villanások az üzleti információs piac kétes zónájából

Kiszl Péter

Gazdasági válsággal és megszorításokkal terhelt világunkban felértékelődik az információ értéke. Ennek velejárója, hogy az élet minden területén, így az üzleti információ szolgáltatásában is megjelentek azok a leleményes vállalkozók, akik törvénytelen vagy sokszor ugyan törvényes, de etikailag megkérdőjelezhető, illetve megtévesztő ajánlatokkal - főképp a dezinformálásra támaszkodva - ostromolják kiszemeltjeiket, majd - sok esetben - könnyen szerzett bevételt könyvelhetnek el. Rendhagyó tanulmányunk az üzleti információs szolgáltatások legvitatottabb kínálati szegmensébe nyújt a könyvtári és információs szakemberek számára is bepillantást.

Janus-arc: jó is, rossz is

A Science Magazinban közölt kutatási eredmények szerint, ötször több információt szerzünk naponta, mint húsz éve, és a számítógépeken tárolt adatok mértéke 18 havonta megduplázódik, köszönhetően a digitális eszközök - analóg társaik rovására végbement - térhódításának.1 Talán felesleges is hangsúlyozni, hogy napjainkra az aktív információhasználat minden piaci szereplő számára létkérdéssé vált. A rendelkezésre álló hatalmas információtömegből azonban a releváns (nézetünk szerint: a megfelelő információ, megfelelő időben, helyen, minőségben, formában, árban, mennyiségben jusson el2) információk szűrése a legégetőbb kihívás. Ebbe a folyamatba azonban közbeszólhatnak zavaró tényezők, ahogy Shannon kommunikációelméleti modelljében megtalálhatjuk a zaj fogalmát, amely gátolja az adó és a vevő közötti kívánatos színvonalú információáramlást.3

Tanulmányunknak nem célja az információgazdálkodás alapjainak részletekbe menő taglalása, de a téma bevezetéseképpen rögzítünk néhány - közszájon forgó, esetenként már szerzőhöz nem is kötődő - elterjedt axiómát, amelyeket igyekszünk maradéktalanul alátámasztani:

  • Az információ hatalom.
  • A kevés információnál csak egy rosszabb van: a túl sok.
  • Az információval lehet élni és visszaélni.
  • "Az információ drága: csak a hiánya kerül többe." (Lord Raleigh)
  • "Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó." (Pázmándi Gyula)

Az információmenedzsmentre is levetíthető ún. hármas szabály (1. ábra) szerint nem tipikus költség, minőség és idő szempontjából egyaránt optimális terméket előállítani vagy szolgáltatást nyújtani. Könnyen beláthatjuk ezt, hiszen "jó munkához idő kell" vagy "olcsó húsnak híg a leve" alapon az információs termék árában is szerepelnie kell a tényleges ráfordításoknak (és profitorientált szervezeteknél a haszonnak), ugyanúgy, ahogy a mindennapokban sem tudunk kiváló minőségű árucikkhez gyorsan és olcsón hozzájutni. Ennek alátámasztására, a kínálati oldalról két példa: Budapest belvárosában, a Haris közben működő híres Vass cipőüzletben, személyre készített lábbelit lehet rendelni, kiváló kivitelben, prémium árakon, megrendelésre ("lábra szabva")4 vagy az ország utcáit szórólapokkal, újságreklámokkal elárasztó kereskedelmi egységekben - a fogyasztókat különböző trükkökkel megtévesztve, roppant alacsony összegekért - kínálnak azonnal elvihető cipőket: "Csődeljárás! Üzletünk elleni csődeljárás miatt kiárusítást tartunk. - Időpont megjelölése. - Világmárkás olasz-spanyol női-férfi-gyermek bőrcipők-sportcipők! -95 %! 20 000,-Ft helyett 500,-Ft."5

1. ábra Az információszerzést meghatározó kulcstényezők

Információs ajánlatok dömpingje

Hasonlóan élelmesek, akik "iparszerűen" kihasználják az erre nyitott döntéshozók bizalmát, tájékozatlanságát, természetesen az információs piac szereplői között is találhatók. A magyarországi kisvállalkozókra szűkítve a kört elmondható, hogy az internet, a hálózaton elérhető információs szolgáltatások - a szerző gyakorlati tapasztalata alapján főleg az idősebb generációknál - esetenként még mindig misztikusnak és átláthatatlannak tűnnek, így - a hatékony marketinggel társított megkeresésekkel - jelentős nyereségre tudnak szert tenni az erre szakosodott társaságok. Ugyanúgy, mint a fantasztikus utazási ajánlatokkal, családokat jellemzően vonalas telefonszámon megkereső ügynökök vagy a nyugdíjas - tehát a biztos és fix jövedelemmel rendelkező - csoportot célkeresztbe vevő, levelezőlapos direkt marketing (DM) akciókat bonyolító, autóbuszos termékbemutató formációk.

Dolgozatunkban néhány példával illusztráljuk, hogy ma Magyarországon - elsősorban az üzleti információ leginkább elterjedt válfaja, a céginformáció alaptípusának6 vonatkozásában - milyen, az információs szolgáltatások szürke zónájába sorolható ajánlatokkal és kínálati módszerekkel találkozhatunk. (Az információs szolgáltatások keresleti szempontú elemzése nem célunk.)

Megtévesztés felsőfokon - a névválasztással kezdődik

Bevált gyakorlat, hogy a megrendelők kegyeiért versengő információs tanácsadók már rögtön első lépésként, cégneveikben is megtévesztő - állami tulajdonosra vagy közigazgatási (háttérintézményi) kapcsolatra stb. utaló - szavakat helyeznek el, mellyel a bizalom azonnali megteremtését remélik gyanútlan ügyfeleikben, akik a "hivatalos" szervekkel, szervezetekkel nem szeretnének ujjat húzni, hiszen működésüket minden gyanú felettinek tartják. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Céginformációs Szolgálatának adatbázisában7 kutakodva érdemes az alábbi kereső-kifejezéseket - "és" logikai operátorokkal, egymással kombinálva is - lefuttatni:

  • cégjegyzék,
  • hivatal/hivatalos,
  • közbeszerzési,
  • központi,
  • közületi,
  • magyar,
  • nyilvántartó,
  • telefonkönyv-kiadó,
  • tudakozó stb.

Szemléltetésül nézzünk néhány - ma is működő - társas vállalkozást:

  • Cégnyilvántartó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
  • Európai Uniós Tudakozó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
  • Központi Adatbázis Kft.
  • Központi Adatnyilvántartó Kft.
  • Központi Tanácsadó Hivatal Ügyviteli, Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
  • Magyar Cégbank Kft.
  • Magyar Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadó Kft.
  • Magyar Közületi Internettudakozó és Telefonkönyvkiadó Kft.
  • Online Cégjegyzék Kft.
  • Országos Szakmai Tudakozó Bt.
  • Teletudakozó Kft.

A telefonkönyv-háború

Többen már sportot űznek abból, hogy jól ismert szolgáltatók védjegyeit kísértetiesen másolva próbálnak érvényesülni az üzleti életben. Külön fejezetet érdemel a MTT Magyar Telefonkönyvkiadó Kft. farvízén evezők köre. A "normál" és a szakmai (arany oldalak) telefonkönyvek (címtárak) kiadása - hosszú idő óta - viszonylag biztos hirdetői kört jelent minden országban.8 "Természetesen cégünk tisztában van a tisztességes piaci verseny fogalmával és betartja azok írott és íratlan szabályait. Hasonló elveket valló versenytársaink tevékenységét tudomásul vesszük. Széles elismertségünk és kiadványaink olvasottságának ismeretében ugyanakkor egyes versenytársaink tisztességtelen piaci magatartással rombolják jó hírnevünket, egyúttal hirdető partnereinket is megkárosítják. Elterjedtebb módszereik: - az MTT-éhez megtévesztően hasonló, közel azonos cégnév választása - megtévesztően hasonló a kiadvány nevek alkalmazása - cégünkéhez hasonló számlák kiküldése az MTT kiadványokban szereplő hirdetőknek. A jogellenesen és etikátlanul fellépő piaci szereplők ellen az MTT természetesen megteszi a szükséges lépéseket. Erőfeszítéseinkhez kérjük a közönség és hirdető partnereink támogatását abban, hogy figyelmet szentelnek a kiadványokon, a szerződéseken, valamint a számlákon feltüntetett pontos megnevezésekre, emblémákra, logókra, színvilágra, a kiadványokat kiadóként jegyző, valamint a számlákat kibocsátó cégek pontos megnevezésére. Kétség esetén az MTT ügyfélszolgálata rendelkezésre áll. Kérjük tisztelt hirdető partnereinket, hogy fokozott figyelemmel járjanak el üzletkötés közben, valamint a kézhez kapott számlák kifizetése előtt. Együttes erővel csökkenhetjük a csalók mozgásterét. Köszönjük!"9 - áll az MTT honlapjának bemutatkozó részében, Piaci verseny címmel. Ezt megerősítendő, konkrét bírósági ítéletek és jogvitához kapcsolódó dokumentumok is letölthetők:
  • Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának 11.G.40.734/2005/8. ügyszámú ítélete a T-Könyv Kft. elleni perben;
  • Magyar Üzleti Telefonkönyv Kft. közleménye a Heti Világgazdaságban (HVG) és a Népszabadságban (2. ábra).

2. ábra  A Magyar Üzleti Telefonkönyv Kft. közleménye a Népszabadságban Forrás: http://www.mtt.hu/download/muzletitk_kozl_nepsz.pdf

Az MTT - amint tudomására jut újabb próbálkozások felbukkanása - honlapján már a jogi lépések megindítása előtt értesíti ügyfeleit (3. ábra).

3. ábra  Az MTT figyelemfelhívó értesítése versenytárs tisztességtelen magatartásáról Forrás: http://telefonkonyv.hu/cmsarticle/8126/Aktualis_hir_-_Felhivas

A Népszabadság már 2005-ben foglalkozott a jelenséggel: "Egy számla. Ablakos borítékban érkezett, első ránézésre úgy tűnik, a Matáv, azaz a T-Com küldte. A sok éven át megszokott tipográfiával nyomtatták, a színe is az ismert szürke, barnásvörös. Olvasható rajta ügyfél-azonosító, befizetési határidő, az alján egy kitöltött csekk, amelyre már csak a számlaszámunkat kell ráírnunk, aztán fel is adhatjuk. A fizetendő összeg pontosan 29 275 forint, magánembernek kövérkés összeg, egy cégnek viszont nem is olyan mellbevágó. Ha figyelmesebben megnézzük a levelet, ismét meglepő felfedezést tehetünk: a bal felső sarokban - bár első ránézésre úgy érzékeltük - nem a Magyar Telekom neve áll, hanem a megszokott színű, formájú betűkkel két szó: "magyar telefonkönyv." Sőt. A számla nem is számla, hanem csupán egy számlának látszó szerződés. (…) Zavarban vagyunk, mert nem tudjuk eldönteni, hogy ennek a levélnek, illetve feladójának mi köze a ma már Magyar Telekomnak hívott egykori Matávhoz, vagy a Magyar Telefonkönyvkiadó Társasághoz (MTT), amely annak hivatalos telefonkönyveit 1991 óta ingyen juttatja el az előfizetőknek."10

A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy a névválasztás mellett a versenytárséval kísértetiesen megegyező formátumú (betű- és színvilágú, szedéstükrű) ál-számlák, szerződéses ajánlatok postázása, sőt, a megszólalásig összetéveszthető URL-ek regisztrálása is a fegyvertár része (1. táblázat).

1. táblázat
Az MTT - bíróság által eddig elmarasztalt - versenytársainak doménregisztrációi
Forrás: Az MTT honlapján szereplő ítélet- és napilapközlemények http://www.mtt.hu/mtthirek

Számlagyárak

Sokan kapnak tehát DM keretében - kéretlen - ún. díjbekérő vagy proforma számlákat (azaz valójában ajánlatokat). Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a tömegével postázott küldemények nem kötelezik semmire címzettjeiket, nem valós számlák. Csátaljay Zsuzsanna, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) egykori áfa osztályvezetőjének fogalmazásával élve ezek mindegyike nem más, mint: "számlának látszó tárgy."11 Ennek ellenére népes tábor fizeti be, abban a hiszemben, hogy már korábban megrendelték a például 4/a., b., c. ábrákról is leolvasható információs szolgáltatásokat:

  • "prioritás alapján elhelyezett adatok a Magyar telefonkönyvben",
  • "előfizetés - egyéb információtechnológiai szolgáltatás",
  • "regisztráció - egyéb információtechnológiai szolgáltatás".

Telefonos változatok is elterjedtek, amikor az ügynökök már azzal a hamis állítással hívják fel a megcélzottakat, hogy meg kívánják-e hosszabbítani az eddigi regisztrációjukat, hirdetésüket stb. Természetesen semmiféle előzmény nem göngyölíthető fel, de a határozott fellépés és kinyilatkoztatás kellőképpen megzavarja az amúgy is állandó időzavarban dolgozó vezetőt, aki könnyen rábólinthat a kötelezettségvállalásra. Folyományaként hamarosan megérkezik az immár valódi számla.

4/a. ábra  A Magyar Üzleti Telefonkönyvkiadó Kft. ajánlata Forrás: http://bp0.blogger.com/_Qcnll9S8Da0/RtKdYVAbCbI/AAAAAAAAAB8/D0QGjVdDyP4/s1600-h/Telefonk%C3%B6nyv.JPG

4/b.ábra Országos Online Telefonkönyv Szolgáltató Kft. díjbekérő számlája Forrás: saját gyűjtés

4/c. ábra Net Telefonkönyv Kft. díjbekérő számlája Forrás: saját gyűjtés

Cégtárak minden mennyiségben

A sort - akár bármilyen átmenet nélkül, mert a szakmai telefonkönyvek kontinuitásaként értelmezhetők - folytatjuk a több száz céginformációs adatbázisnak nevezett, gyakran kétes minőségű és nehezen körülhatárolható internetes "összeállítással". Mindannyiunkhoz érkeznek megkeresések, hogy - rendszerint különböző nagyságrendű összegek ellenében - szerepeltessük nonprofit szervezetünk vagy vállalkozásunk adatait cégtudakozókban, cégtárakban, cégböngészőkben, cégbankokban és még ki tudja, milyen "info-kókler" adattárakban (bőséges választék található a Startlap vonatkozó témakatalógusaiban, pl.: http://cegtar.lap.hu). Ezt a tendenciát erősíti a gazdasági világválság is, hiszen - főleg a mikro- és kisvállalkozók - az utolsó reménysugarakat vélik felfedezni ezen megjelenésekből esetlegesen származható megrendelésekben. Egy laikus számára is teljesen világos lehet azonban: az említett kesze-kusza szolgáltatásoknak rendszerint csak akkor van értelmük, ha a szerencse is mellénk áll, egyébként kicsi az esély, hogy regisztrációból komoly üzlethez, partnerhez jutunk. Alap-céginformációs szolgáltatások garmadája kínálja magát a világhálón, silány tartalommal, elavult (rég nem aktuális) adatokkal, primitív keresőfelülettel, ízléstelen formavilággal. Közülük egy gyöngyszemet emelünk ki, melynek tulajdonosára (Euro Credit Management Gazdasági Szolgáltató Kft.) - a fogyasztók megtévesztése miatt - 2,4 millió forintos bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).12 A http://www.hungarianyellowpages.com elérési című, magát üzleti információs adatbázisnak ("Business information database") nevező - jelzésük szerint feltöltés alatt álló - szolgáltatás (5. ábra) cikkünk írásakor büszkén hirdeti: összesen 10 (!) szervezetet regisztrál. A külcsín pedig magáért beszél. Az árak ugyanígy:

  • "expressz regisztráció (24-48 óra 2-4 hét helyett): 15 amerikai dollár
  • 60 helyett 300 karakteres részletes leírás: 25 amerikai dollár/év
  • kattintható reklám kép a leíráshoz csatolva: 50 amerikai dollár/év
  • több kategóriába történő regisztráció: 100 amerikai dollár/kategória/év."13

5. ábra  Hungarianyellowpages.com szolgáltatás nyitólapja Forrás: http://www.hungarianyellowpages.com

Az információs szakemberek persze fenntartásokkal kezelik az ilyen általánosságoktól és marketingfogásoktól hemzsegő weblapokat, hiszen a cégek teljes körével, a keresés kifinomultságával, a tartalom aktualizálásával, illetve az oldal látogatottságával kapcsolatban is erős kételyeink támadhatnak, de egy szövegelemzésnek is érdekes lenne alávetni akár a következő a sorokat: "A Net Telefonkönyv Kft. egy online internetes címjegyzék, melynek keresőfelületével a lehető leggyorsabban, és legegyszerűbben megtalálhatják azokat a cégeket, melyek a keresett terméket, vagy szolgáltatást nyújtják.

Kereső rendszerünkkel minden felhasználó kielégítheti a saját igényeinek leginkább megfelelő szolgáltatást.

A NetTelefonkönyv.hu abban különbözik a többi online keresőtől, hogy nem csak telefonszám alapján, hanem tevékenység alapján is biztosítja Önnek, hogy megtalálja amit keres, ezenkívül egy kulcsszavas kereső is rendelkezésére áll ügyfeleink részére.

Adatbázisunkban Magyarország top cégei találhatóak, ez azért fontos, mert sok hazai internetes cég elavult, régi adatbázissal dolgozik, melyben sok cég már megszűnt, vagy egyáltalán nem az adott tevékenységgel foglalkozik.

Cégünk fontosnak tartja, hogy a hazai cégek, illetve kisvállalkozók számára megfizethető, mégis hasznos és fontos dolgot tudjon nyújtani weboldalán keresztül. Mai világunkban, ahol rohamosan nő az internetes felhasználók száma, fontos hogy a cégek megfelelően tudják reklámozni magukat, így naprakész információkat tudjanak adni vevőiknek. A Net Telefonkönyv Kft. olyan biztos szolgáltatásokat nyújt, amelyekkel biztos pillérekre helyezi a cég és ügyfele közti kapcsolattartást, megkönnyíti a kapcsolatfelvétel létrejöttét, így hasznos időt spórol a cégek és az ügyfelek részére is."14 [Kiemelés a szerzőtől.]

Természetesen nem csak magyar szereplők próbálkoznak e könnyű pénzkereseti lehetőséggel. Korábban is olvashattunk - az egyre romló olvasási és szövegértési készségeket és rohanó világunkat kihasználó - külföldi társaságok trükkös megoldásairól, akik nemzetközi kiadású, nyomtatott és elektronikus hozzáférésű cégregiszterekben horribilis összegekért (évi több száz euróért), apró betűs, évekre szóló, felmondhatatlan szerződésekkel hálóznak be gyanútlan áldozatokat, akik hosszú ideig kénytelenek küzdeni a fizetési felszólításokkal, a bírósági fenyegetésekkel szemben.15

Információból profit - szabályosan, de kiskapun át haladva

Leleményes szereplők garmadája jelenik meg a céginformációs lehetőségeket kiaknázókon kívül is. Közülük kettőt említenénk, melyek - meglátásunk alapján - rendkívül kis befektetéssel dolgoznak, és megfelelő információ birtokában, tisztán információs kisvállalkozásként üzleti hasznot ígérnek (és tegyük hozzá: törvényesen hozhatnak is) ügyfélkörüknek: <
1. Az ujlengyel.com szolgáltatás lényege, hogy a megrendelők mentesülnek az iparűzési adó fizetése alól: "Cégünk, a Cégszolgálat Kft. székhelyszolgáltatást nyújt Budapest határától 30 km-re, Újlengyelben. Ebben a faluban az iparűzési adó 0%-os, azaz az ide bejelentett cégeknek nem kell helyi adót fizetnie. Önnek nincs más dolga, mint a szükséges adminisztráció lebonyolítása után - 1-2 napos procedúra, melyet mi végzünk, Önnek meg sem kell jelennie a faluban - vállalkozásának címét Újlengyelbe helyezni át." A további előnyöket nem részletezzük, nem célunk reklámlehetőséget adni a társaságnak. Annyit azonban megjegyeznénk, hogy a nyitólapon - elégedett ügyfelektől származó - sikertörténeteket és Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH ex-elnökhelyettese nyilatkozatait jelenítik meg képi és írásos formában egyaránt - alátámasztva a megoldás legális voltát (6. ábra).
2. Másik kiszemeltünk a Full Comany Service s.r.o. szlovák társaság (http://www.fullcompanyservices.sk), amely ugyancsak tanácsadást kínál - szlovákiai cégalapítás formájában. Ez is tisztán információs tevékenység, melyet az ügyfelek a kedvezőbb adókörnyezet miatt vesznek igénybe, szintén legálisan (7. ábra).

6. ábra  A Cégszolgálat Kft. honlapja Forrás: http://www.Ujlengyel.com

A beváltak, és rövid konklúzió

Összegzésként - a hétköznapi munkát segítendő - a 2. táblázatban összegyűjtöttük az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Informatikai és Könyvtártudományi Intézetében (ELTE BTK IKI)16 folyó üzleti információs kutatások eredményei alapján a megbízható szolgáltatást nyújtó, piacvezetőnek tekinthető szereplőket. Végszóként a médiából ismert, A tévé ügyvédje című műsor mottóját kölcsönözzük: "Ne hagyják magukat átverni, becsapni, megkárosítani!"17

7. ábra  A Full Company Services s.r.o. honlapja Forrás: http://www.fullcompanyservices.sk

2. táblázat
Főbb magyarországi céginformációs szolgáltatók
Forrás: saját gyűjtés

Jelmagyarázat:
A szolgáltatott
céginformáció típusa (több típus esetén kurzív dőlttel szedve az elsődlegesnek tartott tevékenység).19:
[A] - alap
[J] - jogi
[MA] - marketing
[MI] - minősített
[E] - egyéb (pl. monitoring, követeléskezelés

Beérkezett: 2011. VI. 22-én.

Kiszl Péter az ELTE BTK Informatikai és Könyvtártudományi Intézetének intézetigazgató habilitált egyetemi docense.
E-mail: kiszl.peter@btk.elte.hu


Jegyzetek és irodalom
(Az elektronikus dokumentumok letöltésének ideje: 2011. március 27.)

  1. HILBERT, Martin - LÓPEZ Priscila: The World's Technological Capacity to Store, Communicate, and Compute Information. = Science Express. 10 February 2011. [DOI:10.1126/science.1200970]
    http://www.sciencemag.org/content/early/2011/02/09/science.1200970.full.pdf (vissza)
  2. Vö. a logisztika alapját képező ún. 7M modellel: http://hu.wikipedia.org/wiki/Logisztika (vissza)
  3. SHANNON, Claude E.: Communication in the Presence of Noise [Elektronikus dokumentum.] Proceedings of the IEEE. 86. köt. 2. sz. 1998. 447. p.
    http://www.stanford.edu/class/ee104/shannonpaper.pdf  (vissza)
  4. Vass Cipő [Honlap.] http://www.vass-cipo.hu  (vissza)
  5. Ilyen és ehhez hasonló szövegekkel hirdetik üzleteiket egyes vállalkozók. A Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálta a fogyasztók megtévesztését, és több esetben hozott magas összegű bírságról szóló határozatokat, pl. 1 000 000 Ft-ról:
    http://www.gvh.hu/domain2/files/modules/module25/pdf/print_Vj059-2007_m.pdf  (vissza)
  6. KISZL Péter: Magyarországi céginformációs rendszerek tipizálása. = TMT, 49. köt. 6-7. sz. 2002. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=683&issue_id=42  (vissza)
  7. KIM ingyenes jogi céginformációs adatbázis: http:// www.e-cegjegyzek.hu (vissza)
  8. Még mindig bestseller a telefonkönyv. = Origó. 2006. szeptember 10.  (vissza)
  9. A Magyar Telefonkönyvkiadó Társaság. Bemutatkozás [Honlap.] http://www.mtt.hu/bemutatkozas(vissza)
  10. TRENCSÉNYI Zoltán: Számlának látszó telefonkönyv. A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja a furcsa küldeményt. = Népszabadság Online. 2005. augusztus 8. [Elektronikus dokumentum.] http://www. nol.hu/archivum/archiv-372952 (vissza)
  11. CSÁTALJAY Zsuzsanna: Számlázás, levonás, visszaigénylés. ÁFA mesterkurzus IV. Budapest, 2009. május 21. [Elektronikus dokumentum.] http://www.penta.hu/letoltes/hallgatoi_3353d.pdf (vissza)
  12. Megtévesztő reklám miatt milliókra büntetett a GVH. = Világgazdaság Online, 2010. november 24. [Elektronikus dokumentum.] http://www.vg.hu/penzugy/ penzugyi-szolgaltatok/megteveszto-reklam-miatt-milliokra-buntetett-a-gvh-334148  (vissza)
  13. Hungarianyellowpages [Honlap].
    http://www.hungarianyellowpages.com (vissza)
  14. Részlet a Net Telefonkönyv Kft. oldalairól: http://www.nettelefonkonyv.hu/index.php?menu=bemutatkozas (vissza)
  15. MIKULÁS Gábor: Betűvetés - az ügyfélkapcsolatok és az íráskészség. [Elektronikus dokumentum.] http://www.gmconsulting.hu/inf/cikkek/190/index.php (Nyomtatásban megjelent: Figyelő. 47. köt. 42. sz. 2003. p. 46-47.) (vissza)
  16. ELTE BTK Informatikai és Könyvtártudományi Intézet, http://konyvtartudomany.elte.hu [Honlap] (vissza)
  17. A TV ügyvédje, http://premier.mtv.hu/Rovatok/Ateveugyvedje.aspx [Honlap] (vissza)
  18. KISZL Péter: Bonnier az élvonalban. Koncentráció a hazai céginformációs piacon. = TMT, 52. köt. 3. sz. 2005. [Elektronikus dokumentum.]
    http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3907&issue_id=460 (vissza)
  19. Részletes kifejtésüket l. KISZL Péter: Magyarországi céginformációs rendszerek tipizálása. i. m. (vissza)

Nyomtatható verzió